A huszonegyedik században a feltörekvő államok kezdeményezésére két olyan multilaterális fejlesztési bank is létrejött, amelyek szakítva az USA és nyugati államok dominanciáján alapuló Bretton Woods-i intézményrendszerrel, a feltörekvő és fejlődő országok fejlesztésfinanszírozási koncepcióját hivatottak elősegíteni. Kína nagyon jelentős szerepet töltött be mind az Új Fejlesztési Bank, mind pedig az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank felállításában. A BRICS-országok által életre hívott multilaterális fejlesztési bank az első a világon, amelyben megalapításakor az öt alapító ország egyenlő szavazati hányaddal rendelkezett, és amely, valóban a feltörekvő és fejlődő országok igényeire koncentrál. Ebben a bankban egyetlen nyugati fejlett állam sem rendelkezik részvényhányaddal. Bár az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bankban a legnagyobb részvényes tagország Kína megkerülhetetlen, a bankhoz számos fejlett ipari állam is csatlakozott időközben, és a bank működési mechanizmusai hasonlóak a Bretton Woods-i pénzügyi fejlesztési intézményrendszeréhez. Mindkét új pénzintézet versenyhelyzetet teremt az 1944-től kiépült bretton woods-i nemzetközi fejlesztésfinanszírozási intézményrendszernek, az Új Fejlesztési Bank leginkább a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank vetélytársává nőheti ki magát, míg az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank a 60-as években létrehozott Ázsiai Fejlesztési Bank működési területén szerezhet pozíciókat.

Bővebben

A közigazgatás helyzete a világban – így Magyarországon is – mélyreható átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, amelyet különböző, változatos és dinamikusan fejlődő paradigmák megjelenése jellemez, melyek nem pusztán elméleti-akadémiai jellegűek, hanem a gyakorlatban is beleszövődnek például a helyi önkormányzatok működésének és választóikkal való interakciójának mindennapjaiba. Tanulmányom átfogó elemzést mutat be a hazai közigazgatásban újonnan kialakuló, gyakorlattá váló paradigmákról, különös tekintettel azok önkormányzati szintű alkalmazására és következményeire. Nem csupán elméleti diskurzusra, hanem gyakorlati útmutató létrehozására is törekszem. Célom, hogy áttekintést nyújtsak a helyi önkormányzatok hatékony irányításához és átalakításához szükséges azon paradigmatikus ismeretekről és eszközökről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az önkormányzatok mai korunkban reagálóképesek, felelősségteljesek és rugalmasak legyenek a változó globális és helyi környezettel szemben.

Bővebben

E tanulmány célja, hogy a projektmenedzsment hozzáadott értékének elemzésén keresztül felmérje és meghatározza az Ipar 4.0 hatását a szervezeti projektteljesítményre. A tanulmány a nemzetközi tudományos másodlagos szakirodalom értékelésén és adatelemzésen alapul, a digitalizációnak a projektek sikerére gyakorolt hatásának számos területeire összpontosítva. Kutatómunkám eredményeként bemutatom a legelterjedtebb projektmódszerek (vízesés és agilis) hibrid projektműködésben való kombinálásának koncepcióját, figyelembe véve azok sajátosságait és jellemzőit, valamint azokat az elemeket, amelyeket a széleskörű ismeretekkel rendelkező vezetők a leggyakrabban használnak a projektsiker elérése érdekében a projekt háromszögén (költség, minőség, terjedelem) belül. 

Bővebben

A humán tőke színvonalát a munkavégzésre való alkalmasság jelentősen alakítja, mindamellett, hogy a magasabb foglalkoztatási ráta növeli a társadalmi integráció szintjét, illetve jelentősen hozzájárulhat a hosszútávú nemzetgazdasági fejlődéshez. Ezáltal a munkaerő rétegződésének, illetve területi differenciáinak vizsgálata igen magas aktualitással bír, hiszen az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottak munkavállalási kilátásai jelentős átalakuláson mentek keresztül az Európai Unióban. Ezt támassza alá, hogy hazánkban a 2010-et követő években a munkaalapú gazdasági modell eredményeként az egyik legnagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatási ráta az EU tagállamok között. Mindezekből kiindulva, tanulmányunkban a 20-64 éves foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti rétegződés-vizsgálatát hajtottuk végre, amely alapján megfogalmazható, hogy a foglalkoztatottak számának nagyarányú növekedése területileg egyenlőtlen módon ment végbe, mindamellett, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma és aránya növekedett a legjelentősebb mértékben. Eredményeinkből kiindulva megállapítható, hogy a foglalkoztatottak szaktudásának és készségeinek növelése kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen, mivel a jól képzett munkaerő növekvő termelékenységet és további gazdasági bővülést eredményezhet a jövőben.

Bővebben

Az Európai Unió törekvéseivel párhuzamban, hazánkban is jelentős szerepet játszik az energiahatékonyság. Az elkövetkező időszak egyik feladata – többek között – a lakóépületek energiahatékonyságának javítása és ennek finanszírozása. A kutatásban javaslatként kerülnek bemutatásra a közüzemi számlán történő beruházási finanszírozás visszafizetésére létrehozott rendszerek, melyek innovatív pénzügyi keretet jelenthetnek az energiahatékonysági beruházások támogatására. E célból a tanulmányban az értékáram-modell kerül alkalmazásra a rendszerek megvalósításához szükséges modellek kidolgozásához és javaslatához. Az általános sémát kereskedői és kereskedelmi bank szempontjából SWOT analízissel vizsgáltuk. A piaci környezet elemzésére PEST elemzés került alkalmazásra.  Összességében az mondható el, hogy a modell alkalmas lehet a lakossági szektor energiahatékonysági támogatására. Azonban jól látható, hogy az akadályok többsége regulációs jellegű, amelyeket csak szakpolitikai együttműködéssel lehet feloldani, és így a modell eredményessége szempontjából fontos lehet a kormányzat különböző mértékű bevonása a megvalósításba.

Bővebben

A recenzióban bemutatásra kerülő könyv a legmodernebb geopolitikai, hálózatelméleti megközelítések és primer források alkalmazásával elemzi a rendszerváltáshoz vezető utat a hidegháború kezdetétől napjaink válságáig. Nemcsak maga az 1990-1994-ig tartó időszak áll a fókuszpontban, hiszen az eseményeket alakító hálózatok már jóval korábban mozgásba lendültek, és mindmáig meghatározó tényezői a világpolitikának, és régiónk jövőjének is kulcselemei. A hiánypótló kutatómunka eredményeként megismerhetjük azokat a komplex folyamatokat, melyek elvezettek a rendszerváltáshoz, és a világpolitika átalakulásához az 1990-es években. Egy sokat vitatott időszakról, történelmünk sorsfordító éveiről szerezhetünk mélyebb tudást, valamint a hálózatokban való gondolkodáshoz is hozzásegít bennünket Dr. Bertalan Péter műve.

Bővebben

Botos Katalin új könyvében életpályáját és munkásságát tárja elénk. Egy olyan élettörténetet, melyben a családi, szakmai és gazdaságtörténeti szálak egymásba fonódnak, mint a regényekben. Botos Katalin rendíthetetlenül követte keresztény elhivatottságát a közgazdaságtan területén és a tanári pályáján. A rendszerváltás kihívásai előtt sem rettent vissza, és gazdaságpolitikai szerepe meghatározó volt az új Magyarország építésében. Ezen túlmenően mélyen elemzi a katolikus egyház társadalmi tanítása és a gazdaság kapcsolatát, mutatva a szolidaritás és a kereszténydemokrácia szerepét életében.

Bővebben

A recenzió egy különleges, a magyar könyvpiacon eddig nem látott műfajban és formában megjelent kötetet mutat be, amelyet a kötet szerkesztője ismertet. A mű szerzői Japánról, az egyik legfejlettebb ázsiai demokráciáról írtak egy már szinte enciklopédikus művet, arra a kérdésre választ keresve, hogyan alakult ki Japán demokratikus és immáron több évtizede ugyanazon erők (liberális-demokraták) által kormányzott – és egyben a világ egyik legfejlettebb gazdasági – rendszere a történelem során, illetve hogyan sikerült a távoli szigetországnak megőriznie mindez alatt a nemzeti hagyományait és sikeresen fejlődnie a kultúrájában mélyen gyökerező technológiai innováció, illetve egy hipermodern út, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusaira emlékeztető „társadalom 5.0” (Society 5.0) koncepció által, miközben már élen jár a termékenységi rátában is a főbb versenytársaihoz képest (Kína, Dél-Korea).

Bővebben