A sikeres gazdasági felzárkózás alapja egy világos jövőkép. Magyarország víziója, hogy gazdasági fejlettsége elérje az Európai Unió fejlettségének átlagát. A 2010-es évtized a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb 10 éve volt az elmúlt 100 év során, ami felzárkózásunk gyorsulását eredményezte. Ennek alapját az évtized elején meghozott eredményes fiskális reformok és a monetáris politikai fordulat biztosították. A 2020-as évek válságoktól terhelt első éveinek végére a felzárkózás kifulladt, így elkerülhetetlenné válik egy – világos jövőkép mentén pontos célokat tartalmazó – új versenyképességi reform megalkotása. A mennyiségi tényezők felől a minőségi tényezők felé szükséges fordulnunk, és növelni kell a termelékenységet a fenntartható felzárkózás érdekében. A jövőkép horizontja azonban már nem 2030, hanem 2040.

Bővebben

Napjaink meghatározó trendje a pénzügyek digitalizációja, mely a jegybankokat sem kerülheti el, ezért a központi bankok világszerte aktívan foglalkoznak a digitális jegybakpénz kérdéskörével.  A tanulmányban áttekintjük a digitális jegybankpénz (CBDC) koncepcióját, részletesen bemutatva a legfontosabb lehetséges nemzetközi és hazai célokat, amelyek a CBDC bevezetését indokolhatnák. Röviden ismertetjük a világ három nagy gazdasági erőközpontjának CBDC tevékenységét, majd betekintést nyújtunk az MNB – nemzetközi viszonylatban is egyedülálló – digitális jegybakpénz megközelítésébe, valamint ismertetjük a kapcsolódó retail és wholesale kísérleti projekteket, többek között a Diákszéfet, amely az első nyilvánosan elérhető CBDC pilot projekt az Európai Unióban.

Bővebben

A központi banki és pénzügyi felügyeleti felelősségi körök evolúcióját a történelemben elsősorban válságok lendítették előre. Így volt ez például az 1970-es évek olajválságai és a 2008-as világgazdasági válság esetében is. Ha a klímaváltozás, illetve általánosságban a fenntarthatóság kapcsán is csak hasonlóan elsöprő válság nyomán alakulna ki konszenzus a kapcsolódó jegybanki felelősségről, az egyet jelentene a visszafordíthatatlan ökológiai károkkal és humanitárius katasztrófával. Ennek okán napjaink kulcskérdése, hogy a központi bankok képesek-e válság nélkül kivenni a részüket a klímaváltozás mérsékléséért hozott erőfeszítésekből. Egyelőre sem elméleti szinten, sem az alkalmazható eszközök, illetve azok hatásának visszamérésére vonatkozóan nem alakult ki szakmai konszenzus. Jelen tanulmány helyzetképet ad a kapcsolódó elméleti vitáról és – elsősorban a Magyar Nemzeti Bank példáján keresztül – betekintést nyújt a lehetséges gyakorlati megoldásokba is.

Bővebben

A közgazdaságtan számára a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívásának a környezeti fenntarthatóság kérdése látszik. A klímaváltozás elleni harcban a jegybankok, mint meghatározó gazdaságpolitikai intézmények világszerte egyre érdemibb szerepet vállalnak. A fenntarthatóságot támogató jegybanki intézkedések megvalósítását az tette lehetővé, hogy a központi bankok szerepéről alkotott kép megváltozott a közgazdasági gondolkodásban. A Magyar Nemzeti Bank a jegybankok között is élen járva kezdte el integrálni a fenntarthatósági szempontokat a működésébe. Tanulmányunkban bemutatjuk, milyen elméleti alapokon nyugszik a jegybankok szerepvállalása a klímaváltozás elleni küzdelemben és hogy a Magyar Nemzeti Bank milyen alapelvek mentén, hogyan tudta érvényesíteni a monetáris politikai eszköztárában a környezeti fenntarthatósági szempontokat. A zöld monetáris politikai eszközein keresztül az MNB elsődlegesen a lakáspiac energiahatékonyságának fejlesztésére tudott célzott módon hatni, ugyanakkor jelen van a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi instrumentumok piacán is. Az egyes programok eredményeinek és – ahol lehetséges – környezeti hatásainak ismertetésén keresztül szemléltetjük az MNB zöld monetáris politikájának gyakorlati megvalósulását.

Bővebben