Hamza Gábor a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Polgári Szemlében közölt történelmi arcképcsarnokának újabb állomása James Bryce munkásságát veszi górcső alá.
Az Európai Unióban széleskörű vita folyik az állami szuverenitás jelenlegi szerepéről és jövőbeni fontosságáról. A kulcskérdés a nemzetállamok szerepe az interdependens szuverenitás további fejlesztésében. Ez a tanulmány kapcsolódik a vitához a magyar állami szuverenitás és a szuverenitás etnikai hátterének történeti áttekintésével, annak néhány összefüggésére összpontosítva az elemzést. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unióban folyó nemzetközi vitához a történeti adalékok elemző-értékelésével a magyar etnikai identitás és az állami szuverenitás történelmi trendjeiről és arról, hogy az európai hatalmak hogyan mutatják be a magyarságot és hogyan értékelik a magyar állam szuverenitását.
A gender kifejezést, de még inkább a tartalmát, hatalmas zavar és káosz övezi. A tanulmány a gender és a gender tudomány felfogásának történeti fejlődését elemzi. Vizsgálja napjaink gender ideológiájának funkcióját és következményeit. Bemutatja a gender különféle felfogását és hatását a társadalmi szocializációs folyamatra, a nemzet jövőjére. Tudományos értelemben a gender a nők és a férfiak biológiai alapú társadalmi meghatározottsága, ami a szocializáció folyamatában érlelődik. Napjainkban a gender tudományos fogalma és tartalma átértékelődött, a politika szolgálatába állították az érdekeltek. A normalitást átíró gender ideológia nemi identitásként, vagy szexuális orientációként értelmezi, ezzel utat nyit a közel száz féle gender számára. Funkciója, hogy lerombolja a nemzet tartópillérét képező, a nőre és férfira épülő családmodellt. Ezzel az egészséges és életképes nemzet fennmaradását lehetetleníti el.
Az értékes és igényes médiatartalom az oktatásban az intenzív képességfejlesztés mellett elősegítheti a tanulók motivációját, a flow élmény kialakítását, és formálója lehet a diákok személyiségének is. Bár a film pedagógiai alkalmazására már a 20. század elején sor került, a filmpedagógia, illetve a megfelelő filmzenei tartalom kevésbé kidolgozott a zenei nevelésben. Az általunk javasolt néhány filmzene egyrészt kapcsolódik a diákok tanulmányaihoz és mindennapjaihoz, másrészt alkalmas a zenei ismeretelemek – hangszerek, hangszercsoportok, kórustípusok, műfajok, stílusok – közvetítésére. Kutatásunkban felsős tanulók filmzenei ismereteit vizsgáltuk (N=94). A tesztben szereplő filmzenéket a tanulók közel 90%-a felismerte, 90%-a ismeri a kapcsolódó filmeket is, melyek zenéit több, mint 80%-uk kedveli. A felsősök 84%-a szívesebben hallgat olyan zenét, amit korábban már hallott egy filmben.
A második világháború befejeztét követően az ország mindinkább sodródott a szovjet befolyás erősödése és a kommunista pártállam kiépülése felé. A koalíciós éveket követően 1948-tól teljesen világossá vált, hogy az ország társadalmi, politikai- és gazdasági berendezkedését a szovjet mintára kiépülő kommunista diktatúra és az azt fenntartó nomenklatúra által meghatározott keretek fogják megszabni. Az új kommunista hatalom a társadalom- és a gazdaság minden szegmensét irányítása alá akarta hajtani, amihez szükséges volt a társadalmi intézmények- és a teljes gazdaság államosítására, valamint a javak kollektivizálására. Az új vallásellenes és ateista államhatalom fő ellenségnek a különböző felekezeteket és egyházakat jelölte meg, amelyek anyagi és szellemi javai minél hamarabb kisajátítandók, eszmei értékei elpusztítandók. 1948 nyarán megtörtént az ország oktatási intézményeinek jelentős hányadát kitévő egyházi fenntartású iskolák államosítása, új állami tantervek kidolgozása, amely folyamatnak a győri bencés gimnázium is áldozatul esett. 1948 szeptemberében az intézmény Állami Czuczor Gergely Általános Gimnázium néven kezdte meg a tanévet és lett két évig ezáltal a város egyik szekularizált oktatási intézményévé.
A tanulmány először a magyar katolikus közoktatás, majd a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium 1950-től a rendszerváltásig terjedő történetét, működésének kereteit ismerteti. A vizsgálódás fókuszában az 1970-es évek állnak. A szerző ezt három jelenségkör vizsgálatán keresztül mutatja be: (1) az intézménybe jelentkező diákok számának, (2) földrajzi származásának és (3) társadalmi hátterének változásán keresztül. Forrásként a győri bencés gimnázium igazgatói irattárában található anyakönyveket, törzslapokat és tantestületi értekezleti jegyzőkönyveket használta fel. Utóbbiakhoz – sokszor, de nem mindig – csatolták a félév végi, év végi létszámalakulást és tanulmányi statisztikákat. A változások okait egyrészt a köztörténetre vonatkozó szakirodalom segítségével, másrészt hivatalos és nem hivatalos iskolai dokumentumokból nyert információk felhasználásával, harmadrészt idősebb szerzetestársaktól nyert adatok alapján, negyedrészt (mint az intézmény öregdiákja) saját tapasztalatai segítségével próbálta megvilágítani. A három tényező változását vizsgálva jól kirajzolódnak a diktatúra (1950-1990) idejének belső korszakhatárai (puhulás és bekeményítés), majd a ’70-es évek végétől, a ’80-as évek elejétől a magyar társadalom lelki igényei.
Jelen dolgozatban Hevesy György (1885-1966) jeles magyar kémikus, sokoldalú kutató és egyetemi tanár életének és munkásságának rövid összefoglalóját közöljük. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Manchesterben Rutherford laboratóriumában dolgozott, amikor a világhírű fizikus a következőt mondta neki: „Nos, fiam, ha megérdemled a sót a levesbe, a sugárzó RaD atomokat különítsd el ettől a sok piszkos ólomtól!”. Hevesy noha rutinos vegyész volt, nem sikerült, de fölfedezte a radioaktív nyomjelzést és emiatt Hevesy, napjainkban a nukleáris medicina megalapozójának tekintik. Koppenhágában Costerrel felfedezték a periódusos táblázat hiányzó 72. elemét, melyet Hafniumnak neveznek. E felfedezésről 1922. december 9-én telefonon értesítették a Stockholmban tartózkodó Niels Bohrt, aki 1922. december 10-én a Nobel előadásában jelentette be e szenzációs felfedezést, amely egyik kísérleti bizonyítéka az ő kvantum számokon nyugvó elvének. 1943-ban, Hevesyt kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”.