Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság egyedülálló sikereket ért el a 2010. évi költségvetési és a 2013-as monetáris politikai fordulatokra alapozva. A jegybank célzott intézkedései segítették fenntartható felzárkózási pályára állítani a magyar gazdaságot, egyúttal erőssé is tették a gazdaság immunrendszerét. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország megfelelően felkészülve nézett szembe a koronavírus-járvány okozta válsággal az elmúlt hónapokban. A rövid távú következmények kezelése mellett ugyanakkor folyamatosan hosszabb távra is tekinteni kell. A következő évtized megnyerésére azok az országok lesznek képesek, amelyek a koronavírus-járvány utáni új világ új normáihoz is gyorsan alkalmazkodnak. A 21. század normái épp formálódnak, így minden országnak megvan az esélye arra, hogy a meglévő és a koronavírus-válság következtében megjelenő új megatrendek éllovasává váljon. A jövőben a magyar növekedési modell továbbfejlesztésére van szükség: erősségeink, eddig elért eredményeink megőrzésére és a tartalékok innovatív kiaknázására, hogy az új megatrendek győztesei legyünk. Ebben a monetáris politikának továbbra is aktív szerepet kell vállalnia.

Bővebben

A történelem az emberiség szenvedésekkel teli harca a túlélésért, amelybe a járványok elleni folyamatos küzdelem is beletartozik. A járványok okait az évezredek folyamán vallásos, illetve racionális úton közelítették meg. Generátoraik az állattenyésztés, a civilizációval létrejött városok, a kereskedelem, a hódítások, a migráció, a háborúk és a globalizáció. A tanulmány a pestis, a kolera és az influenza nagy járványkorszakait eleveníti fel, majd elemzi pozitív és negatív hatásukat az egyénre, a társadalomra, gazdaságra, kultúrára, művészetekre és az emberiség jövőjének alakítására. Ezek tanulságaiból kiindulva mérlegeli napjaink világjárványa, a koronavírus lehetséges történelemformáló szerepét. Minden fejezet számos bibliai, történeti, szépirodalmi forrásra, valamint történészek, szociológusok, orvosok, orvos-történészek írásaira támaszkodik.

Bővebben

Egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezetek képesek legyenek rugalmasan reagálni a költségvetési év során bekövetkező változásokra. A cikk ismerteti a költségvetés rezilienciájának a fogalmát, összetevőit és magyar sajátosságait. Azt hangsúlyozza, hogy a költségvetés rugalmasságát biztosító intézkedéseknek átlátható módon kell megvalósulniuk. A cikk részletesen értékeli a rezilienciát és az átláthatóságot befolyásoló eszközöket, és javaslatokat tesz azok továbbfejlesztésére. A szerzők kiemelik, hogy a rezilienciának kiemelt jelentősége van a külső sokkok kezelésében. Az európai uniós és a magyar szabályozás és gyakorlat alapján amellett érvelnek, hogy a reziliencia tartalma megváltozik külső sokkhatások idején. Ilyenkor az elsődleges cél nem a költségvetési hiánycél tartása, hanem a súlyos és tartós gazdasági visszaesés elkerülése, majd a helyreállítás ösztönzése. Következésképpen a költségvetés rezilienciáját alá kell rendelni a gazdaság egésze talpra állásának, azaz rezilienciájának.

Bővebben

A Covid–19-járvány egy globális, társadalmi méretű humán, fizikai és gazdasági válság kialakulását hozta magával. Mindez egyben azt is jelenti, hogy nem elegendő csupán a „gazdasági válságkezelés”, hiszen rövid távon sokkal inkább a humán, fizikai tényező élvez elsőbbséget. Alapvetően kijelenthetjük, hogy az egész világot megrázó járványügyi kihívások két kiemelt területet érintenek: elsősorban az egészséget, az emberi élet védelmét, másrészt a gazdaság működését. A koronavírus-járvány újabb nehéz időszak elé állította Magyarországot. A jelenleg hazánkban is tapasztalható nehézségek egyértelműen külső tényezők hatására következtek be, nem a magyar gazdaság belső problémáira vezethetők vissza. A járvány tehát a magyar gazdaságot stabil pénzügyi helyzetben és egy növekedési szakaszban érte el. Kijelenthetjük tehát, hogy hazánk jó fundamentumokkal rendelkezik a kialakult helyzet kezelésére. A beavatkozásban pedig megjelenik a fiskális és monetáris politika eszköztárának valamennyi eleme.

Bővebben

A 20. század végének, illetve a 21. századnak fokozott mértékben kulcskérdése a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság növelése, valamint a társadalmi és környezeti rombolás csökkentése. Mindez fokozottan érinti a turizmus területét is, hiszen (bár ez sokáig nem volt annyira egyértelmű, mint napjainkban) a turizmus „ipara” az egyik leginkább szennyező, a legkevésbé fenntartható gazdasági tevékenység. Ugyanakkor az egymás után menetrendszerűen bekövetkező világjárványok (mint például a 21. század első éveiben a SARS, a MERS vagy éppen napjainkban a Covid–19) komolyan visszavetik a turizmust, mivel az emberek kikapcsolódva és nem rettegve vagy karanténba zárva szeretnék tölteni a szabadságukat. Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy a járványok által rendszeres időközökben kiváltott egészségügyi válságok mennyiben lehetnek tudatosan felhasználhatók arra, hogy a jelenlegi szennyező, nem fenntartható turizmust sokkal inkább a környezet- és társadalombarát turizmus irányába toljuk el. Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat.

Bővebben

A tanulmány felteszi a kérdést, hogy a koronavírus-válság és a kilábalás időszakában milyen mögöttes erők működnek a világgazdaságban, és annak ismeretében hazánk számára melyek a cselekvési lehetőségek. A rendszerkockázatokat elemző nemzetközi írások áttekintésével feltártuk, hogy globális értékrendváltás van folyamatban, melyet felgyorsít a biológiai forradalom. Ha erre az országunk nem készül fel, akkor a gazdaságunk és humán vagyonunk az új értékrendben leértékelődik. Mivel a biológiaierőforrás-alapú élelmiszer-gazdaság és egészséggazdaság lehet az új húzóágazat, ezért a cikk az élelmiszer-ellátás biztonságának kérdéskörét és a hazai genetikai források hasznosításában rejlő lehetőségeket is elemzi. Az írás javaslattétellel zárul. Egy mátrixszemléletben kialakított élelmiszer-gazdasági operatív rendszert vázolunk fel, amelyben a cselekvési rend a mátrix pontjai között oda-vissza áramló értékláncban valósul meg.

Bővebben

A szakmai tehetség, a bátorság és a tudatosság a sikeres agrár-generációváltás legfontosabb tényezői, de miért kell ezzel foglalkozni, és miért szükséges ennek a folyamatnak az átfogó támogatása? Szükség van-e egyáltalán a hazai agráriumban a generációváltásra? Jelen tanulmány rámutat arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében a generációváltás a Covid–19-járványt követő újratervezésben hangsúlyos szerepet kap, mivel az ágazat vezetésében tapasztalt elöregedés mára már szükségessé teszi a fiatalítást. A siker érdekében, jelen tanulmány az elvi alapok mellett a felkészülés módszertani lehetőségeire irányítja a figyelmet. Minderre azért van szükség, mert egy kapcsolódó kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy a hazai kkv-szektor vezetése, benne a családi agrárvállalkozásokkal, tudásbázis- és teljesítményvesztési kockázatot lát a generációváltásban, ezért szükségesnek tartják az új vezetés hatékony versenyképességi tényezővé válása érdekében a tehetségmenedzsment módszertanának minél szélesebb körű gyakorlati alkalmazását a generációváltás tudatos előkészítésében.

Bővebben