A konzervatív szerzők, így Roger Scruton is, hangsúlyozzák a konzervativizmus absztrakcióellenességét. Az elemzés célja bizonyítani, hogy a konzervativizmus egyik központi tétele, az absztrakció elvetése kiegészítésre szorul. Rámutat arra is, hogy ahogyan többféle konzervativizmusfelfogás, ugyanúgy többféle absztrakciófogalom is létezik. Az írás amellett érvel, hogy a konzervativizmus öndefiníciós késztetéseiben a (filozófiai) absztrakció és megalapozás klasszikus felfogását találhatjuk.

Bővebben

A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil társadalom elméletével és gyakorlatával foglalkozik. Az írás a civil társadalom történeti kialakulásának, illetve az alapvető fogalmi-elméleti kereteknek a rövid áttekintésére vállalkozik, emellett azt vizsgálja, hogy Nyugat- és Közép-Európában, illetve Magyarországon milyen konkrét formában és változatban jött létre, jön létre a civil társadalom. A tanulmány célja bemutatni, hogy a közép-európai régióban és hazánkban a civil társadalom fokozatos újjászületésének vagyunk a szemtanúi, ám ez a folyamat még rengeteg ellentmondással terhelt, a demokratikus civil szerveződéseket többféle – gazdasági, külpolitikai, ideológiai – kihívás éri, ezért a kedvező jelek ellenére a civil társadalom stabilizációjáról és konszolidációjáról csak részben beszélhetünk.

Bővebben

A tanulmány kiemeli az oktatási, oktatási, képzési reformok szerepét, figyelmet fordítva a globalizált világgazdaság és gazdálkodásszervezés kihívásait ellensúlyozó gazdaságtudományi újszerűségek tudományterületi kapcsolatrendszerére, amely hazánkban újszerű szemléletet és gondolkodást jelent. A gazdaságtudományi szakok jelentős igényt elégítenek ki, nemcsak a vállalati szférát megcélozva, hanem intézményi szinten is a legnépszerűbbek közé tartoznak a magyar felsőoktatásban. A magyar oktatási politika törekvése a gazdaságtudományi szakok nemzetközi erősítése és elfogadottságának széles körű növelése. A magyar oktatás széles kapcsolatban áll a kkv- és a nagyvállalati szektorral, segítve a K+F+I-tevékenységek megvalósulását.

Bővebben

A természetes termékenységi ráta közvetlenül kifejezi, hogy egy ország milyen reprodukciós képességekkel rendelkezik. A gazdasági értelemben fejlett világban jellemzően sokkal alacsonyabb a mutató értéke, mint a kevésbé fejlett országokban. Azonban a fejlett országok köre sem teljesen homogén a termékenységi ráta tekintetében. Jelen tanulmány az európai uniós tagállamok mintáján vizsgálja, milyen gazdasági, gazdaságpolitikai tényezők eredményezhetnek javulást a termékenységi rátában. Fontos annak a bemutatása is, hogy globálisan milyen kapcsolatot lehet felfedezni a termékenységi ráta és az életszínvonal között. Lényeges megállapítása az írásnak, hogy a gyermekvállalás alapvetően nem gazdasági, sokkal inkább kulturális kérdés, és a felelősségvállalással áll összefüggésben, mindezen túl önmagában a gazdasági stabilitás vagy a jövedelemeloszlás kiegyensúlyozottsága már okozhatja gazdasági paraméterként a termékenységi ráta növekedését. A tanulmány utal egyéb olyan változókra is, amelyek pozitív irányba mozdíthatják el a fejlettnek nevezett világban a negatív demográfiai trendeket.

Bővebben

Noha a Kulturkampf a mai amerikai kulturális-politikai vitákra vonatkozik, hosszú története a 20. század elején kezdődött. De ma jóval élénkebb, mivel a politika érdeklődése a szocializmus összeomlása után egyre inkább a kulturális élet felé fordult. A kultúra a korábbi évszázadokban is tele volt vitákkal, de mára a kultúra lett a baloldali politikai gondolkodás és cselekvés fő területe. Ennek során átértelmezték a kultúra fogalmát, és a mai baloldali nyelvhasználatban a személyközi viszonyokra, értékekre és a nyelvre, azaz a mikropolitika világára vonatkozik. Másrészt, a jóléti állam válsága következményeként a konzervatívok fellázadtak a baloldali hegemónia ellen, és támogatásuk erősödött a szocializmus összeomlása után, amikor a baloldal egyre radikálisabb lett a „kultúra” területén, amivel bizonytalanságot és haragot váltott ki. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ma a kultúrpolitika nem csupán a politika egy szelete, és a kulturális konfliktusok logikája miatt nem tűnik valószínűnek egy modus vivendi e konfliktusban.

Bővebben

A szociális szövetkezet mint speciális foglalkoztatási és gazdálkodási forma működésével szorosan összefügg a humán erőforrás kérdése. A jelentős pénzügyi támogatások ellenére, a földrajzi, etnikai, demográfiai és egyéb jellemzők alapján hátrányos helyzetű emberek összefogása mégsem feltétlenül eredményes. A legjobb kezdeményezés is eleve kudarcra ítélt a szükséges szakmai tudás megszerzésének, a „gazdaszemléletnek”, továbbá a munkához való pozitív viszony elsajátításának lehetősége nélkül már fiatal- vagy kisgyermekkorban. Egy kérdőíves kutatás eredménye bizonyítja, hogy a hátrányos adottságok ellenére a probléma lokálisan jól kezelhető. A megoldás érdekében több tényezőnek együttesen kell megvalósulnia, természetesen a pedagógusok elhivatottsága mellett. A roma fiatalok körében végzett kutatás megmutatja, hogy várható-e rövid távon pozitív szemléletbeli változás, amely a szociális gazdaság hazai fellendülését elősegítheti.

Bővebben