Az úgynevezett trianoni „békeszerződés”-ben kül- és belföldi szakértők egybehangzó véleménye szerint Magyarországot a gazdasági racionalitás jegyében halálra ítélték. Ilyen körülmények között alakította meg 1921-ben Gróf Bethlen István a kormányát. A kilátástalannak tartott helyzetben már 1923/24-re sikerült helyreállítani az államháztartás egyensúlyát, ezt követően a magyar gazdaság gyors fejlődésnek indult. A brit történész, C. A. Macartney így értékeli az elért eredményeket: „Gróf Bethlen eredményes volt egy nagyfokú szociális és politikai harmónia megteremtésében.” Majd így folytatja: „A legnagyobb előrelépés a kiváló társadalombiztosítási rendszer létrehozása volt 1927–28-ban... és a „Konszolidáció” végére a bérek jelentősen nőttek, és a munkanélküliség alacsony szintre süllyedt... Az átlag életszínvonal elérte a közép-európai szintet.” A mai Magyarország fejlődésében néhány párhuzam lelhető fel az 1920-as évek „konszolidációs” időszakához. A 2007/2008-as pénzügyi válság csúcsán az volt az általános várakozás az Európai Unióban, hogy a magyar gazdasági és szociális rendszer nagyon hamarosan, még Görögország előtt össze fog omlani. Ebben a helyzetben az újonnan választott kormány egy olyan, dr. Matolcsy György gazdasági miniszter és munkatársai által kidolgozott gazdasági rendet vezetett be, amely alapvetően ellenkezik a neoliberális rendszerrel. Az Orbán Viktor vezette Fidesz földcsuszamlásszerű győzelme véget vetett az IMF Magyarország feletti befolyásának, hasonlóan ahhoz, amikor 1926-ban az ún. Bethlen-korszakban hazánk visszanyerte gazdasági és pénzügyi függetlenségét.

Bővebben

A nemzetközi gazdaságtan uralkodó szemlélete jól bemutatható Paul Krugman és Maurice Obstfeld komparatív előnyök modelljén. A modell érték- és célrendszere, a világpiaci árarányváltozások, a technológiai haladás hatása, a volumengazdaságosság, a munkamegosztás társadalmi következményei és a negatív externáliák veszélyei kerülnek előtérbe. A szerzőpáros csak azokkal a megfontolásokkal számol, amelyek a volumengazdaságosság révén akár növekvő hozadékot is eredményezhetnek a termelők számára, s innen egyenes út vezet az „egy cég termeljen bizonyos jószágokat a világ összes fizetőképes fogyasztójának” világállami elképzeléshez. Kritikánk során igyekszünk rámutatni a modell korlátaira, esetenként korlátoltságaira. A krugmani–obstfeldi modell világállam apologetikájával szemben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a filozófiai antropológiailag, ontológiailag, axiológiailag, etikailag és ökológiailag megalapozott világgazdaság csak a nemzetgazdaságok és a régiók harmonikus, visszafogott működése mellett felelhet meg a 21. századi kihívásoknak.

Bővebben

Cikkünkben mindenekelőtt át kívánjuk tekinteni, hogy a 20. század végén kialakult, sajátos globalizációnak milyen a jellemző működési modellje, és hogy ez a működési modell miként hatott az olyan elmaradott perifériaországok gazdaságára és társadalmára, mint amilyen Magyarország is volt a kilencvenes évek elején. Az alapkérdésünk: mi az oka a hazai középvállalatok viszonylagos versenyképtelenségének a nagy nemzetközi vállalkozásokkal szemben, és miként lehetne ezt a versenyhátrányt piackonform módszerekkel csökkenteni. Az elemzés során egyrészt áttekintjük a globalizációra vonatkozó igen gazdag hazai és nemzetközi szakirodalmat, valamint számításokat végzünk a javasolt megoldás(ok) pénzügyi (költségvetési) hatásaira vonatkozóan. Az általunk is javasolt, vállalati méretnagysághoz kapcsolódó társasági adó, illetve a szintén vállalati méretnagysághoz kapcsolódó társadalombiztosítási elvonások nem jelentenek piactorzítást, hanem inkább a normális piaci verseny helyreállításának lehetnek az eszközei. Reményeink szerint a javaslatok egy működőképes makrogazdasági megoldást szolgáltathatnak nemcsak Magyarország esetében, hanem egyéb, hasonló helyzetben lévő országoknak is.

Bővebben

Az Európai Unióban és Magyarországon is a kis- és középvállalkozásokat jelentős kihívás elé állítja a dinamikusan változó gazdasági, jogi és technikai változásokra gyors reakciót igénylő piaci környezet. Ezen megoldandó feladatok közül a forráshiány, illetve a külső forráshoz jutás nehézségeit már évek óta mind az Európai Unió, mind Magyarország nemzetgazdasági szinten a gazdaságpolitika számos elemével próbálja enyhíteni. A Nyugat-Dunántúl régió földrajzi helyzete és különösen az osztrák határ közelsége azonban számos egyedi kihívás elé állítja a régióban működő vállalkozásokat, ugyanakkor ezzel együtt jelentős előnyöket is nyújt a helyi vállalkozóknak. Megállapítható, hogy Nyugat-Magyarország gazdasági régiója a kis- és középvállalatok esetében is részben az uniós, részben a hazai lehetőségekre alapozva jól használja ki kedvező piaci helyzetét és a piaci lehetőségeket. Részben ez magyarázza azt a tényt is, hogy a régió kis- és középvállalkozásai által tapasztalt kihívások csak részben azonosak a többi hat magyarországi régióban működő kis- és középvállalkozásokéval.

Bővebben

A tanulmány az egészségturizmus spektrumát vizsgálja, kiemelten kezeli a termál- és gyógyvízhez kötődő részét. A témához kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalmi áttekintés eredményeként létrejövő elméleti modellt teszteltük kiválasztott nyugat-dunántúli fürdőtelepüléseken. A mintatelepülések vizsgálatakor az elérhető legfontosabb objektív adatokat értékeltük, megfigyeléseket végeztünk, szakmai mélyinterjúkat folytattunk a fürdőkben és szálláshelyeken. Korábbi nemzetközi és hazai elemzéseket áttanulmányozva feltételeztük, hogy a fürdőtelepüléseken a fürdőkomplexumok, a gyógy-, wellness-szállodák és más szálláshelyek működése, fejlesztése egymásra kedvező szinergiahatást gyakorolnak. A kutatás igazolta feltevéseinket: a fürdőtelepülések szálláshelyei és fürdőkomplexumai hatással vannak egymás, valamint a település fejlődési útjára.

Bővebben

Az önkormányzatok és különböző gazdálkodási formában működő szervezeteik jelentős pénzforrásokat felhasználó és vagyont működtető szektort alkotnak, mely erős hatást gyakorol az egész gazdaság versenyképességére. Nemzetgazdasági érdek egy olyan tervezési rendszer kialakítása, mely jól szolgálja gazdálkodásuk minőségének, a közfeladat-ellátás átláthatóságának és a feladatellátást finanszírozó közpénzek és képződő források mértékének minél pontosabb meghatározását. A tanulmányunkban javasolt tervezési keretrendszer proaktív stratégiai tervezésen alapszik, melyben egy komplex és konzisztens rendszert alkotnak az egyes tervezési szintek. Innovatív megközelítésben a tervezési rendszert a teljesítménymenedzsmenttel összehangoltan kell kiépíteni, melyben a programköltségvetés szemlélete, technikája jelentheti az összekötő szerepet.

Bővebben

A központi értéktáraknak kitüntetett szerepe van a tőke szabad áramlásának biztosítása szempontjából, ezért az intézménytípus európai versenyképességre gyakorolt hatásának vizsgálata indokolt. A tanulmány célja annak közgazdasági szempontokat előtérbe helyező vizsgálata, milyen hatásmechanizmuson keresztül érhető el az európai versenyképesség növekedése, eközben milyen kockázatok merülnek fel a központi értéktáraknál, és azokat milyen módon lehetséges kezelni. Az európai versenyképesség növelése elsősorban a központi értéktárak közötti hatékony számlakapcsolatok (úgynevezett linkek) kialakításán keresztül érhető el, amely közép- és hosszú távon hozzájárul a határon átnyúló értékpapír-tranzakciók (költség-) hatékony lebonyolításához, vagyis a tőke áramlása előtt álló pénzügyi akadály lebontásához. A befektetői bizalom fenntartása érdekében a központi értéktáraknak hatékony kockázatkezelési eszköztárral kell rendelkeznie, amely biztosítja az értékpapír-tranzakciókban részt vevő felek számára, hogy a kezdeményezett tranzakció teljesül, vagyis az értékpapír-tranzakciók kiegyenlítése (teljesítése) minimalizált rendszerkockázat mellett valósulhat meg.

Bővebben

Az állami támogatások Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti elszámolásának ismerete minden hazai vállalkozás számára alapvető fontossággal bír, hiszen a hazai szabályozás elkötelezett az IFRS szerinti beszámoltatás átvételére. A 2015. évi CLXXVIII. számú törvény szerint a tőzsdei kibocsátók, a hitelintézetek és a velük egyenértékű pénzügyi vállalkozások egyedi éves beszámolójukat az IFRS szerint kötelesek elkészíteni. A tanulmány bemutatja a hatályos IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele standard előírásait az állami támogatások számviteli kezelése, megjelenítése, aktiválása vonatkozásában. Esetpéldákon keresztül mutatja be a hazai szabályozás és a nemzetközi standard szerinti számviteli elszámolások legjelentősebb eltéréseit.

Bővebben

Az Easterlin-paradoxon szerint bár egy adott országban a gazdagabbak általában elégedettebbek az életükkel, és boldogabbnak mondják magukat a szegényebbeknél, de a gazdasági növekedés nem vagy nem szükségszerűen korrelál az emberek boldogságérzetével. Napjainkban egyre több tudományos kutatás foglalkozik az anyagi jólét és a szubjektív jóllét témakörével, összefüggéseinek vizsgálatával. E tanulmány arra tett kísérletet a KSH területi adatai alapján, hogy hazánk régióiban a lakosság jövedelmi helyzetének és az élettel való elégedettségének alakulását bemutassa, valamint azok kapcsolatát feltárja. A megvizsgált adatok ismeretében rangsort állít fel annak érdekében, hogy össze lehessen vetni az egyes régiók GDP-jének és jövedelmi helyzetének alakulását a lakosság elégedettségével.

Bővebben

Számos modell létezik a pénzügyi felügyeleti szervek működésére: megfigyelhetünk példákat arra, amikor a felügyeleti szervek tevékenységüket a központi banktól függetlenül látják el, vagy két (esetleg több) intézmény együttesen gyakorolja a felügyeletet az egyes szektorok fölött, bizonyos feladatköri megosztás alapján. Magyarország 2013-ban egy olyan felügyeleti modell mellett döntött, amely alapján a központi bank kizárólagosan látja el a felügyeleti feladatokat. Régiónkat tágan értelmezve két országot találunk, amely ilyen modell szerint működik: Csehország és Szlovákia. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a hazánkhoz hasonló modellt választó országok esetében mi volt a központi bankba integrált felügyeleti hatóságok kialakulásának háttere, milyen főbb felügyeleti kihívásokkal, kockázatokkal szembesültek ezen országok, továbbá milyen következtetéseket lehet levonni a felügyelési gyakorlatukból.

Bővebben