Magyarország az államalapítást követően kapcsolatban állt a Bizánci Birodalommal. Abból következően azonban, hogy I. (Szent) István király és az ország a nyugati (latin) kereszténységet követte, a bizánci jog (ius Byzantinum, illetve ius Graeco-Romanum) recepciójára nem kerülhetett sor. Justinianus császár kodifikációja, különösen a Codex Iustinianus és néhány Novella közvetett hatása mutatható ki Szent István törvényeiben (decrétumaiban). Az első magyar király törvényei komoly szerepet játszottak a Magyar Királyság Európához való kapcsolódásában.

Bővebben

A szuverén alapok olyan befektetési alapok, amelyeket az államok hoznak létre és működtetnek. A 2007–2008-as pénzügyi válság idején kerültek először reflektorfénybe azzal, hogy fehér lovagként avatkoztak be, és mentették meg az amerikai és európai tőkepiacok néhány emblematikus vállalatát attól, hogy csődbe menjenek. A tanulmány célja, hogy ismertesse a fontosabb témaköröket a szuverén alapokkal kapcsolatban. A szerző vizsgálja a szuverén alapok meghatározásának az eredetét és hogy mely tényezők járultak hozzá a létrejöttükhöz. A szuverén alapok jogi hátterével is foglalkozik nemzetközi szinten. Ennek keretein belül elemezi a szuverén alapok általánosan elfogadott elveit és gyakorlatát, az úgynevezett Santiago-elvek tartalmát, és azokat a célokat, melyeket az önszabályozó kódex előirányoz. A Santiago-elvek jelentősége abban rejlik, hogy elősegítik az átláthatóságot, a felelős társaságirányítást, az elszámolhatóságot és a prudens befektetési gyakorlatot.

Bővebben

A tanulmány az iszlám bankrendszer működési mechanizmusát elemzi. A téma fontosságát egyrészt az iszlám pénzügyek rohamos térhódítása, másrészt az iszlám bankrendszer hagyományos bankrendszert felülmúló stabilitása adja. Az írás első része az iszlám népesség és vallás elterjedtségének bemutatásával foglalkozik, ezt követően az iszlám vallás gazdaságfilozófiai alapjait elemzi. Az iszlám pénzügyek alapelveinek bemutatása során öt alapelvet mutat be, külön kiemelve az iszlám bankokra jellemző kockázatkezelési és -megosztási gyakorlatot, valamint a megtakarító-bank-hitelfelvevő kapcsolatot. Végül néhány alapvető ügylet ismertetésén keresztül megkülönbözteti a profit- és veszteségrészesedési (PLS) módokat a profit- és veszteségrészesedést nem használó (Non-PLS) módoktól, előbbi ügyletek között a mudaraba és a musharaka finanszírozási formákat elemzi.

Bővebben

A vállalatfelvásárlások számos előnyös hatást fejthetnek ki egy gazdaságban. Ugyanakkor felmerülnek olyan aggályok is, hogy bizonyos esetekben az ilyen ügyletekben megjelenő részvényesi profit más társaságban jelen lévő érdekcsoportok (egyéb érdekeltek) költségére valósulhat meg. A tanulmány elemzi az Európai Unió vállalatfelvásárlási szabályozásában a részvényesi, illetve egyéb érdekelti érdekek védelmének eszközeit és módját. Ennek során megállapítja, hogy a céltársaságok részvényeseinek (akik jellemzően az ilyen ügyletekkel komoly nyereséget tudnak elérni) védelmét megfelelően biztosítja az uniós jog. Ugyanakkor az egyéb érdekeltek érdekei csorbát szenvedhetnek a szabályozási rendszer alapján, és ez hátrányosan érintheti a társadalmat. A szerző viszont csak olyan vállalatfelvásárlási ügyletek létrejöttét látja optimálisnak, melyek valós társadalmi hasznot (is) jelentenek, és álláspontja szerint a szabályozási rendszernek is ez irányba kellene elmozdulnia .

Bővebben

A tanulmány az offshore-jelenséget vizsgálja átfogóan, az adózási kérdésekkel összefüggésben. Az offshore kifejezés jelentéstartalma sokkal árnyaltabb, mint ahogyan a köztudatban él, a kormányzatok számára újabb gazdaságpolitikai eszközöket jelent. A nemzetközi tőkepiaci tranzakciók esetében az onshore és offshore státusz a tőkepiacokhoz való fokozatos hozzáférés egyes szintjeit különíti el. A szerzők felvetnek néhány, adó- és társasági jogi szempontból is fontos kérdést az offshore-ral kapcsolatban. Foglalkoznak az adóparadicsomok kialakulásának történetével, az adókikerülés és az adóoptimalizáció fogalmának meghatározása körüli nehézségekkel, valamint egy gyakorlati példán keresztül ismertetik, hogy milyen módon lehetséges az offshore cégek segítségével kijátszani a jogszabályokat.

Bővebben

Kelet-Közép-Európa 1990-es évek elején függetlenedett országai az Európai Unióhoz való csatlakozásukkal a modern kori törénelmük legnagyobb esélyét kapták meg a nyugati világgal szemben fennálló elmaradottságuk ledolgozásához. A belépésüket követően eltelt 10 év azonban mind pozitív, mind negatív eseményeket is tartogatott számukra. A válság jelentősen megakasztotta a felzárkózásukat, egyúttal a tagállamok és az EU szintjén is felszínre hozott hiányosságokat. Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan is hatottak ezek a folyamatok Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia eseményekben meglehetősen gazdag időszakára. Az államadósság szintjének bemutatásával az egyes országokban rejtőző gazdasági potenciál nagymértékben meghatározható, ezért is választottuk a kiértékelését. Górcső alá vettük mindezeken felül azt is, hogyan alakult az időszakban a visegrádi négyek országaiban a munkanélküliségi ráta.

Bővebben

Tajvan, Ázsia egyik „Kis Tigrise” több évtizedes tudatos gazdaság- és iparfejlesztés révén mára fejlett gazdasággal, globálisan versenyképes high-tech-iparokkal, jelentős innovációs teljesítménnyel, számottevő kutatási, fejlesztési kapacitással, valamint képzett és magas színvonalú munkaerővel rendelkezik, mely alapul szolgálhat további fejlődéséhez is. A cikk e tudatos fejlesztés egyik fontos eszközét, a tudományos parkokat mutatja be, az ötlet felmerülésétől egészen annak konkrét megvalósításáig. A siker tényezőit a Kelet „Szilícium-völgyének” tartott Hsinchu Tudományos Park példáján keresztül elemzi, melyhez a szakirodalom mellett a szerző helyszíni tapasztalatait is felhasználja.

Bővebben

This paper analyzes the Ukrainian crisis through the lenses of the contemporary realist schools of the theory of international relations. One the one hand, it is claimed that Russian responses were motivated by the logic of the balance of powers, upset by actions taken by the West. On the other hand, we prove that realism still has significant explanatory power in the context of 21st century.

Bővebben

A kínai diaszpóra a harmadik legnagyobb a világon, száma mintegy 40 millió főt tesz ki, ám kialakulásának sajátosságai és a több mint egy évszázados kínai politika következtében az anyaországhoz fűződő viszonya szorosabb a nála nagyobb számú diaszpóráknál. A kínai diaszpóra talán legfontosabb sajátosságai közé tartozik, hogy az anyaországhoz fűződő kulturális, identitásbeli vagy származási kapcsolat nem csupán a befogadó országok kisebbségi politikájában játszik szerepet, hanem maga a Népköztársaság is ezen jellemzők mentén határozza meg a közösség tagjait. A másik meghatározó tulajdonság, hogy a két évezrede zajló kivándorlás legfőbb mozgatórugói a kereskedők voltak, még azon időszakokban is, amikor a brit birodalomban betiltott rabszolga-kereskedelem munkaerőhiányát pótló kulik határozták meg az emigrációt, vagy amikor a kivándorlás elsősorban a diákokat és az értelmiségieket jelentette 1978 után. Az ebből fakadó folytonos gazdasági térnyerés pedig mára Kína számára a külkapcsolatok és a tőkebeáramlás egyik meghatározó bázisává, forrásává vált.

Bővebben

Az írás azon problémák egyikével foglalkozik, amelyeket az európai társadalmakban a 20. század elején megindult s jelenleg is zajló migráció, valamint a 20. század második felében hangsúlyt kapott integráció kérdései vetettek fel. Nevezetesen azzal, hogy a különböző kulturális és nemzeti háttérrel rendelkező csoportok együttélése esetén a különböző társadalmak és államok miként kezelik a kialakuló nyíltan xenofób cselekményeket. Ennek keretében elsősorban Magyarország és Németország vonatkozásában áttekintést ad az idegenellenes jelenségekről, kiváltó okaikról és lehetséges kezelésmódjaik elemzéséről. Miközben összefoglalja a magyar és német szakirodalmat, egy későbbi kutatás kiindulópontjait is megfogalmazza, kitér az ún. „gyűlölet-bűncselekmények” és „gyűlöletincidensek” problémájára is.

Bővebben

A 2. világháború után az osztrák államiság és függetlenség helyreállítása egy tízéves időszakot (1945–1955) ölelt fel. A szövetségesek közötti végső megegyezést hátráltatta a hidegháború „kirobbanása”, mely több évvel késleltette az osztrák kérdés megoldását. Ausztria sikerének kulcsa egyrészt a belpolitikai, ideértve az alkotmányozási folyamatokat is, másrészt a külpolitikai tényezőkben keresendő. Az egymást követő osztrák kormányzatok határozott külpolitikai fellépései és nyugati orientációja nagyban hozzájárult az ország integritásának megőrzéséhez. Az osztrák külpolitika sikeresen helyt tudott állni a nemzetközi viszonyok alakulása során, és az is Ausztriának kedvezett, hogy az országot a közép-kelet-európai államokkal ellentétben a szövetségesek együttesen szabadították fel. Az egykori alkotmányos jogrendet visszaállítva, és a múlt alkotmányjogi vívmányaira építve, valamint az elismert jogtudósok, alkotmányjogászok politikai-alkotmányjogi kérdésekbe történő bevonásának köszönhetően létrejött a demokratikus alapokon működő és föderális szerkezetű Második Osztrák Köztársaság.

Bővebben