A Háromdimenziós gazdaság új, értékalapú szemléletbe helyezi a tradicionális gazdaság elemeit, paradigmaváltást sugall a gazdasági gondolkodásban. A gazdasági rend alapjának és céljának az embert jelöli meg; a rendszer az erkölcs dimenziójába beágyazott. A harmadik dimenzió az erkölcsre visszavezethető értékek halmaza, így lesz a gazdaság integrált, egész rendszer
2010-től a fiskális politikában, majd 2013-tól a monetáris térben is a nem konvencionális eszközök kerültek előtérbe Magyarországon, mint a világ számos pontján. A megváltozó közpénzügyek elemi erővel hozták felszínre a gyakorlati mechanizmusok mögé helyezhető tudományos rendszertan megírását, egyetemi tananyagba történő elhelyezését. A magyar közpénzügyek tudományos rendszertanának főbb vázát, hazai történeti és nemzetközi kontextusba helyezett rendszertanát a Közpénzügyek és államháztartástan I. című könyvben olvashatjuk, míg az államháztartás bővebb, gazdálkodási, adózási, ellenőrzési és állammenedzsment-irányítási elemeit az Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás címűben. A recenzió e kiemelt jelentőségű könyveket és a bennük feltárt tudományos rendszertant ismerteti.
Dr. Bertalan Péter könyve, az Egy „keserédes” történet a Kaposvári Cukorgyár példáján keresztül mutatja be a hazai élelmiszeripari vállalatok rendszerváltáskori átalakulási folyamatait és az annak hátterében meghúzódó összefüggéseket. A könyvet a globális térbeli gazdasági és társadalmi mozgások hatásainak elemzése és azoknak egy konkrét gyár esetében megjelenő lokális történései teszik különösen érdekessé. Mindez egy lokálpatrióta gondolkodó, optimista szemléletén keresztül.
A Patrocinium Kiadó 2015-ben jelentette meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusának, dr. Gellén Mártonnak a Közigazgatás: Reform után, átalakítás közben című könyvét. A kötet egy többrétegű országos reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeinek empirikus bemutatásán keresztül magyarázza a közigazgatási reform és struktúraváltás 2010 utáni hazai vonatkozásait. Napjaink központi kormányzatát és államigazgatását kvalitatív és kvantitatív eszközökkel vizsgáló kutatás révén, pontos és bizonyos szempontok szerint meglepő közelképet kaphatunk többek között az államigazgatás társadalmi megítéléséről, az államigazgatásban dolgozók személyes percepcióiról.