A magyar járulékfizetés megreformálásra szorulna. Helyes lenne, ha mind a nyugdíjbiztosítási járulék, mind az egészségbiztosítási járulékfizetés terhe a nyugateurópai államok többségéhez igazodva feles arányban terhelné a munkáltatókat és a munkavállalókat. Ez lehet, hogy közvetlen formában a munkavállalókat sérti és számukra megterhelő, ugyanakkor azonban közvetve az ő érdekeiket is védené, tekintettel arra, hogy ily módon a munkáltatók is nagyobb kedvvel foglalkoztatnák a munkaképes lakosságot törvényes keretek között, nem pedig társadalombiztosítás nélkül feketén.

Bővebben

A kutatás eredményeinek áttekintése alapján úgy tűnik, a populista, illetve a szélsőjobboldali jelszavakra fogékony politikai attitűdök megjelenése nem a történelmi-társadalmi (polgári) fejlődés retardált jellegéből adódó rendszerszerű következmény. A minta egészéből jól látható, hogy a demokratikus pluralista értékrendet a megkérdezettek didaktikai szintjén elsajátították, kötelező hitvallásbeli dogmaként kezelik, illetve „mondják fel”, ami mögött azonban nincs megfelelő tudásszint és főleg belsővé tett érvrendszer. A külsőre kifogástalannak látszó kabát alól előfityeg a szakadozott bélés: a kiéleződött konkurenciában és jövőféltésben gyökerező resszentimentek, szolidaritáshiány, demokratikus deficitek. Minimálisnak is csak jóindulattal mondható társadalmi ismereteik, illetve ismerethiányaik és gondolattalanságuk miatt nem éreznek lelkiismeret-furdalást.

Bővebben

A mai Magyarországon változások álltak be, ezek a változások jól megfoghatóak a politika világában, de érzékelhetőek a szakmai nézőpontok változásában is. Az európai pénzek eddigi felhasználási gyakorlatát egyre több kritika érte! Több szakértő úgy gondolta, már-már elherdáltuk az értékes pénzeket, felesleges dolgokra sokat költöttünk, a szükséges, égető problémákra pedig alig-alig. Ez a kritika különösen vonatkozik a gazdaságra fordított összegekre. Ezen belül én speciálisan egy régiót vizsgálok: elsősorban az ipari parkok tekintetében! S hogy mi teszi szükségessé e számadást? Egyrészt hazánknak új kormánya van már egy éve, kijött az Új Széchenyi Terv! Meg kell nézni, mik jellemezték a régióban a forrásallokációt, a főbb számokhoz rendelni kell indikátort, és ne kerteljünk, azt is számba kell venni, mi változott, milyen irányba mozdult el a gazdaságfejlesztési prioritás.

Bővebben