Európa-szerte évszázadokra visszatekintő tavaszünnep kötődik május elsejéhez és pünkösdhöz. E két azonos tartalmú alkalom rítusai hosszú ideig – bizonyos esetekben még ma is – keveredtek egymással, de napjainkra a május 1. hazánkban szinte kizárólagosan magához kötötte a májusfaállítás szokását. Történeti adatok szerint a magyar nyelvterület északi és nyugati részén korábban pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, melyik naphoz kötődött hagyományosan a vizsgált szokás.

Bővebben

Az elmúlt 30–40 év integrációs fejlődésekor nehéz olyan stabil szempontrendszert felállítani, amely pontosan megmutatná, hogy egy uniós tagország milyen szinten képes egy-egy szakpolitika dinamikáját felvenni elnöksége idején. A féléves elnökség szakpolitikai feladatait talán joggal aposztrofálják pusztán az egyes uniós intézmények együttműködését elősegítő elvárásnak, hiszen a szakpolitikák ügymenete folyamatos, így az elnökségi prioritások befolyása a Bizottság–Tanács–Parlament döntéshozatali háromszögére egyre kevésbé érvényesülhet. Elemzésemben elsősorban két elnökségi prioritás eredményei alapján szeretném meghatározni Magyarország szakpolitikai teljesítményét.

Bővebben

Összefoglalómban Budapest és térségének ezredfordulót követő területi-társadalmi helyzetéről kívánok rövid összefoglalást adni. A téma aktualitását az adja, hogy a rendszerváltás után húsz évvel Budapest és környéke, illetve agglomerációja területi szintű átalakulása döntő társadalmi változást is előidézett, a területi-társadalmi súlypontok áthelyeződtek, új (gazdasági, társadalmi) szereplők jelentek meg a különböző színtereken. Budapest mint Magyarország fővárosa a hazai települések, városok, nagyvárosok között meghatározó szereplő, ugyanakkor az európai városok, nagyvárosok közötti helyzete sem elhanyagolandó. Ez egyfelől a gazdasági, ipari és kulturális oldalt, másfelől az eltérő élettereket, a társadalom különböző csoportjainak és rétegeinek színhelyét, a multikulturális társadalmi közeget egyaránt magában foglalja.

Bővebben

Nehéz a születések számának növekedésére bármiféle becslést adni. Elképzelhető szerintem, hogy a szokásos 90 ezer gyermekkel szemben akár 100 ezer gyerek születésével lehetne számolni. Ha egy ilyen változás hatását időben végiggörgetnénk, akkor hosszú időhorizonton a foglalkoztatottak száma, a GDP, az állami bevételek stb. esetében egyaránt 10%-os többlet adódna. Amikor 2035 táján évente 140 ezren mennek majd nyugdíjba, akkor sokat számíthat az, hogy nem 90, hanem 100 ezer fiatal lép be helyettük a munkaerőpiacra.

Bővebben