Kerkai Jenő, a 20. század egyik legjelentősebb magyar jezsuitája 120 évvel ezelőtt, 1904-ben született. Széleskörű társadalmi tevékenységéből kiemelkedik a két világháború közötti magyar társadalom modernizálásáért, a vidéki szegényparasztság és az ipari munkásság felemeléséért folytatott küzdelem. 1935-ben hívta életre a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületét, amely a korszak legfontosabb hivatásrendi mozgalmává nőtte ki magát. Kerkai Jenő munkássága a pápai enciklikák szellemében és a jezsuita szolidarizmus közgazdasági iskolájának elvei mentén a szociális igazságosság megteremtésére, a modern kapitalizmus humanizálására, egy demokratikus, ugyanakkor mélyen Krisztus-hívő új Magyarország megteremtésére irányult. Mindezt nem forradalommal, hanem a nevelés és polgárosodás eszközeivel. A neotomizmus organikus társadalomszemléletre támaszkodva a perszonalizmust, az emberi személyiség társas voltát állította előtérbe és ezáltal a polgári viszonyrendszer keresztény értelmezési lehetőségét ajánlotta mintaként a fejlődő társadalom számára. Heinrich Pesch jezsuita közgazdász elméletére alapozva a szolidarizmus gazdaságetikai normarendszerét, a tőke kettős (személyes és társadalmi) természetét vallotta. A pápai tanítást követve önkéntes, egyenjogú kapcsolatokból kinővő hivatásrendi önkormányzati szervezetek létrehozását javasolta, melyek a szolidáris társadalom alapegységeivé válhatnak, leküzdhetik az individualista szemléletmódot, sőt a demokrácia korrektívumaiként is szolgálhatnak a populista, etatista erőkkel szemben. A keresztény alapokra felépülő új államrendben a társadalmi-gazdasági reformokat komoly autonómiával rendelkező, alulról építkező szervezetekkel kívánta megvalósítani, amely koncepcióhoz a kommunista üldöztetés és elnyomás időszakában is ragaszkodott.

Bővebben

A tudatos életforma, mint összetett fogyasztói magatartás értékrend-alapú megközelítésének vizsgálata áll a tanulmány fókuszában. A tudatos életforma, a tudatos fogyasztói magatartás szoros összefüggésben áll az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság, környezettudatosság kérdésével is. Összetett magatartásforma, melyet a fogyasztói értékorientáció és önazonosság  aspektusából elemeztünk a Z generáció körében. A fiatalok sajátos értékrendje és gondolkodásmódja sok esetben indukál sajátos megoldásokat. A fiatalok speciális célcsoport e kérdés tekintetében, mert értékrendjük sok esetben még kiforratlan, így alakítható, formálható. Meglátásunk szerint épp ezért fontos a fiatalokban tudatosítani ezen életforma jelentését, jelentőségét, egyéni, társadalmi és környezeti hatásait. A tanulmányban a Z generációra irányuló kvantitatív kutatás részeredményeit mutatjuk be, leíró statisztika és összefüggés-elemzések fényében. A primer kutatás eredményeként 226 értékelhető kérdőívet elemeztünk. Az eredmények alapján igazolni tudtuk, hogy sok esetben a fiatalok maguk sincsenek tisztában önmaguk tudatos életformájának mikéntjével, annak aspektusaival, mely az edukatív programok jelentőségét és szükségességét támasztja alá.

Bővebben

Az elmúlt évtizedben az online vásárlás jelentős növekedést mutatott, és az előrejelzések szerint ez a tendencia tovább fog folytatódni. A fogyasztók nagy részének vonzóvá vált az online vásárlás kényelme és gyorsasága. Az online kiskereskedők számára kiemelt fontosságú a fogyasztói magatartás és az online vásárlási szokások alapos megértése, mivel ez lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabb marketingstratégiákat dolgozzanak ki, és az online vásárlók preferenciáihoz igazítsák kommunikációjukat. Az EuroStat 2021-es jelentését alapul véve, egyedi kérdőívet készítettünk egy saját felmérés céljából. A kérdőív által kapott adatok felhasználásával létrehoztunk egy fuzzy prediktív modellt, amely pontosabb előrejelzéseket tesz lehetővé a különböző fogyasztói csoportok igényeivel és viselkedésével kapcsolatban. A felmérés eredményei egyértelműen hasznosak az online kiskereskedők számára, akik igyekeznek javítani marketingstratégiáik hatékonyságát és mélyebb betekintést nyerni a vásárlói preferenciákba. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a fuzzy következtetési rendszer gyakorlati alkalmazását egy konkrét esettanulmány keretében, és rávilágítunk a különböző korcsoportok és földrajzi helyek közötti mintázatokra és preferenciákra. Emellett a kutatás a demográfiai jellemzők széles skáláját is felöleli, tovább bővítve az ismereteinket az EuroStat adataihoz képest az adott korcsoportok vonatkozásában.

Bővebben

Agriculture is the basis of national economic and social development, and the sector's energy consumption is an important part of the energy system. This study examines the energy consumption, agricultural production and energy consumption of the sector in the 27 countries of the European Union with a time series analysis, making a forecast until 2025.

Between 2010 and 2022, agricultural production in the European Union increased by 19% from 2021 to 2022. Both primary (by 13.5 million tonnes of oil equivalent, by 0.98%) and final energy consumption (by 5.15 million tonnes of oil equivalent, by 0.52%) decreased in the examined period. On the other hand, the energy consumption of the agricultural sector increased (by 258.1 thousand tonnes oil equivalent, 0.96%) and will continue to increase based on the forecasts. Thus, with the increase in agricultural production, the sector's energy use has increased, even though the EU's energy consumption has decreased.

Bővebben